Mary
the harassing – 0.fejezet
A nevem
Arany Mária. A suliban csak Marynek hívnak,mert egy kicsit olyan a
kisugárzásom mint Bloody Marynek. Ebből is hangzik hogy nem vagyok
valami népszerű,de kit érdekel! Csak egy valaki miatt vagyok itt
ebben a suliban. A neve Aradi Dániel. Népszerű fiúk egyike. A
pletyka szerint ledöntötte a 10.a osztály összes csaját. Egy
osztályba járunk. A 10.b osztály. Majdnem mindenki olyan ultra
menő akárcsak Dániel. „Mindenki” az lenne de velem együtt
csak „majdnem”.
Dániel.
Aki minden csaj álma. Akinek a szülei Amerikában sikeres zenei és
film producerek. Akinek olyan kék a szeme hogy már úgy érzed az
óceánon vagy. Akit engem annyira....
NEM
ÉRDEKEL.
Az igazi
nevem Fehér Linda. Egy titkos szervezet tagja vagyok
Magyarországon. A neve NEV. Azaz Négy Elem Védelme. Itt viszont én
vagyok a menő. Mivel suli előtt szemüveget veszek fel és undi
látvánnyá teszik az arcomat, ruháimat.(bőgatya és kantár? Hogy
lehet így suliba járni?) De amikor már sulin kívül
vagyok,100-szor jobban nézek ki. Ilyenkor teljes ellentéte a sulis
önmagamnak.
Feladatom
megvédeni Aradi Dánielt,aki a négy elem hordozó
egyike,pontosabban a vízé. Hogy mi a négy elem hordozója?
50 évvel
ezelőtt a NEV őrizte a mind a négy elemet. A tűzet. A vizet. A
földet. És a levegőt.
A
Timestar igazgatója viszont magának akarta,mert azt mondják hogy
aki birtokolja a négy elemet,akkor a víztől az örök
életet,földtől a sebezhetetlenséget, a tűztől az egész
családjának egészségét és jó létét, a levegőtől pedig egy
kívánságodat teljesíti. Ezeket akarja a Timestar,ezért
megtámadta a NEV-et,ami a világon a legnagyobb hiba volt. Mind a
négy elem egy burokban volt amit a NEV őrzött. Ezt a burkot a
Timestar elpusztította és így szóródott szét az egész világon.
A NEV és
a Timestar nagy erővel akarják begyűjteni az
elemen-teket.
Ezt a nevet adták azoknak az embereket
akiknek hatalmukban van a négy elem egyike.
A NEV
tagjai A, B és C részre vannak osztva. A C-sek felkutatják hogy
kik lehetnek az elemen-tek, és tovább adják a
vezetőségnek. A mai világ mindig szétosztja az embereket
fontossági sorrendbe. Ez maradt a B-nek és A-nak. A vezetőség
szétosztja a B-seknek azokat a elemen-teket,akik átlagos emberek,az
A-soknak pedig azokat akik valamilyen szinten híresek vagy közel
állnak a hírességekhez. Ez azért fontos mert az A részleg ezekre
a feladatokra edzettek, míg a B részleg nem.
Én
az A részlegen vagyok. Mert én is ezekre a feladatokra edzetem.
Nagy előnyöm van a többiekhez lépest,mert apám az igazgató a
NEV-en,és ő tanított meg mindenre. Na meg a nagybátyám aki csak
a vezetőség tagja. Szóval nekem Aradi Dánielt osztották be,mert
mint mondtam a szülei híresek Amerikában. Ő a vizet fogja
birtokolni,mi úgy nevezzük őket hogy flegmatikusok. 11 évesen
kezdtem abba iskolába járni ahova Dániel,s a szomszédjába
költöztem,a küldetés miatt. Azóta már 5 év telt el és az
ereje még mindig nem ébredt fel...
Mary
the harassing – 1.fejezet
Lebukva
Éppen
nézem a telóm belsőkameráját,miközben úgy teszek mintha zenét
hallgatnék a fülhallgatómmal. Ugyanis a hátam mögött van egy
ablak amin ki lehet látni az udvarra, én meg radiátorra
támaszkodva nézem a kamerából Dánielt,aki éppen az udvaron van.
Muszáj megemlítenem,hogy ez nem egy átlagos mobiltelefon. Ez a NEV
csinálta,amivel ez a kamera 100 méteres távolságban is úgy lehet
megközelíteni a kijelölt személyt hogy még az orrszőrzete is
látszana. Ugyanez van a fülhallgatóval is. 100 méteres körzetben
mindent lehet hallani. Más mindenre is jó de azt most nem
részletezem,szóval ennyit róla.
Visszatérve Dánielhez,egy kicsit gyanúsnak
tartom a viselkedését,mert olvas. Igaz újságot olvas,de szerintem
túl nagy az az újság,mert teljesen eltakarta térdtől mellkasig,
(éppen ült) és most ezért figyelem. Láttam hogy úgy
félmásodpercre rápillantott a kamerába,de nem törődött velem.
Egy kis idő múlva összehajtogatta az újságot,felállt és
elment.
Iskola után Dániel még a
suli előtt beszélgetett a haverjaival, én addig az egyik utcában
figyelem míg el nem indult haza. Hogy ne legyek annyira feltűnő
mindig bemegyek egy boltba és veszek valamit,majd akkor jövök ki
amikor ő már elhaladt innen. Persze ő látja hogy kijövök,de úgy
nézi minden nap bemegyek ide. Azután csak hazáig kellett követnem,
mivel szomszédok vagyunk. Mikor hazaértünk én lemostam magamról
sminkemet,majd felmentem tanulni a szobámban miközben figyeltem az
ablakomon át Dánielt. (Szemben van a szobánk ablaka). Semmi
különös nem történt. Ezért most elhúztam a függönyt és
lementem anyuhoz.
-Drágám,mióta vagy itt?
Legalább szólhattál volna!-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Éppen a besurranást
gyakoroltam!-humorizáltam.
-Akkor egész jól
csináltad!-nevetett.- Nem csoda hogy az A részlegen vagy!
-Ajj, anya!
-Na és mi van Danikával?
-Az utóbbi 3 napban
furcsán.
-Hogy-hogy?
-Általában mindig nagy
társaságban szokott lenni,de mostanság mintha kerülné ezeket.
Mondjuk igaz suli után volt pár haverjával...
-Lehetséges hogy kezd
felébredni az ereje?
-Nem tudom,mindenesetre ezt
azért jelentem a főnöknek!
-Itthon azért szólíthatnád
apunak!
-Anya,ez munka!
-Ez meg egy család!
-Mindegy! A pince kulcsáért
jöttem.
-Ott van az asztalon.
-Kösz!
A pince egy titkos hely ahol
NEV cuccaim vannak. Van egy nagy komputerem,megmutat minden kamerát
amiket elhelyeztem olyan helyekre ahol Dániel megszokott fordulni.
(meki, edzőterem, lakása..stb.)Na meg tud beszélni is. Vele végzem
el a feladatom nagy részét és itt üzenek a NEV-nek.
-Komputer, üzenetet akarok
küldeni a NEV-nek.
-Igenis.
A hangrögzítő elindítva.
-Főnök,hamarosan itt az
idő. Szerintem a Timestar már elindult felé! Üzenet vége.
-Igenis!
Üzenet elküldve!
-Komputer,
hova ment Dániel suli után és hétvégén?
-Kamerák
ellenőrzése: Nem járt sehova,csak otthon volt.
-Értem.
Szóval ő is tudja hogy valami nincs rendben vele. Azért kerüli a
társaságot,mert nem akarja hogy meglássanak valamit? -Magyaráztam
magamnak fel-le mászkálva,de tudtam hogy egy okos számítógép
úgy se fog figyelni rám. Egyszer csak megálltam és összeadni
készültem a dolgokat. - Szóval...az udvaron nagyon figyelt valamit
az újság mögött,bizonyára ezt akarta elrejteni a haverjaitól,
mikor kint volt a suli előtt a keze a zsebébe volt dugva,amit
általában nem szokott,tehát az erejének ébredezése miatt valami
volt a kezével,legalábbis a bal kezével,mert órán a jobbal írt
míg a bal vagy az asztal alatt vagy a zsebében volt.-hadartam
magamnak. -Hány óra van?
-Fél
öt múlt 5 perccel .
-Remek!
Akkor van időm beugrani a NEV-be.
Felkaptam
a kabátom és elbúcsúztam anyutól,majd útnak indultam. Mikor
odaértem, mindenki körém gyűlt.
-Ááh
Linda hogy vagy? Rég nem láttalak!- ugrott a nyakamba Dóri az
egyik legjobb barátom.
-Dóri!
Engedj! El!
-Oooh....
bocsika!-szállt le rólam
-És
tegnap is találkoztunk!
-Vele
ellentétben velem nem.-Szólt közbe Ed a másik barátom
-Az
mit számít!-legyintettem unottan.
-Igazad
van! Csak azért mondtam mert örültem neki!
-Ajj
te szemét!-ütöttem meg gyengéden.
-Azért
minket se hagyj ki!-Mondta Panni és tárta szét a kezét
Patrik,Tomi,Csilla,Erik,
Kristi
felé. Na most ki a menő?
Egyébként
Tomi 22 éves, Patrik 18, Csilla 20,Erik és Kristi 17,Panna és Dóri
16. Ez itt az A részleg. Igazából többen vagyunk, kb. 100-an,de
csak az előbbi 7 ember van a baráti körömben.
-Hogy-hogy
mindenki itt van? Nem kéne vigyáznotok a elementetetekre?-kérdeztem
-Most
vagy nem csinálnak semmit,vagy éppen olyan helyen van az illető
ahova mi nem mehetünk be és csak a kamerákon tudjuk majd
megfigyelni őket.-magyarázta Tomi
-Értem.
Akkor van kedvetek mekizni?-Kérdeztem. Mindenki igenre válaszolt.
Elmentünk
a mekibe és az a legjobb hogy mindenki önmaga lehetett,mivel a NEV
munkában mindenki másnak kell kiadni magát,mint nekem ami nem
valami kényelmes. Így egész este sokat nevettünk,szórakoztunk.
Jó élmény volt minden perc. Igazából ezt terveztem. Meghívni a
barátaimat szórakozni. Mert tudtam hogy holnaptól már nehezebb
lesz Dániel megfigyelése,és kevesebb időm lesz a barátaimra.
Ezért ma csak velük akartam lenni. Az este után elköszöntünk
egymástól és hazamentünk.
Másnap
reggel csöngetnek.
-Nyitom!-kiáltottam
-Jo
regelt mademoiselle!-Üdvözölt szenvedélyes hangon.
-Jó
reggelt Angelique!-csoda hogy kitudom mondani!
Angelique
a 32 éves francia nő,aki minden reggel idejön hozzám hogy
megcsinálja a Bloody Mary sminkem és hajam,és hogy előkészítse
a mai ruhámat. Nagyszerű a minden napi álruha!
-Köszönöm
Angelique!
-Szivesen
Madmasele! Hisz ez á munkám, Szépösékpől...ündorítót!-mondta
totál szenvedélyes franciai hangon.-Au
revoir!-köszönt
el és dobta hátra a rózsaszín sálját majd nagy erővel hátra
fordult,majd kiment az ajtón afféle „erre a tökéletes
végeredményre csak én vagyok képes” lépésekben.
Amikor
Dániel elhaladt a házamnál,akkor mentem ki és mentem mögötte
egészen a suliig.
Olyan
volt mint az utóbbi 3 nap. Furcsán viselkedik,és még mindig
valahogy takarja a bal kezét.
Utolsó
óra kémia. Dániel mögött ülök. Éppen a mellettem ülő
lánnyal kell kísérleteznem. És most jött el az a nap 5 év után
hogy beszéljek Dániellel. Ehhez pedig van egy tervem. A kísérlet
végén 4 perc maradt az órából. „Véletlenül” leöntöttem
Dániel 1 liter vízzel,ami az asztalon volt.
-N-nagyon
sajnálom! Nem akartam!-Álltam fel és mentem oda hozzá.
-Te
hülye! Ez volt a kedvenc Garage pulcsim!
-Ti
ketten! Itt maradtok és felmossátok a padlót!-szólt a tanár.
-Nekem
miért kell??? Ő öntött le!-akadt ki Dániel
-Azért
Aradi,mert a tegnapi dolgozatodra -2 pontott értél el!
-Haver,azt
meg hogy? Rosszabbat kaptál 0-nál!-röhögött az egyik haverja.
-Úgy
hogy azt írta „ levegő: Na várjunk csak... ezt tom!! Mindegy!Mé'
nincs az fingból? XD Buli lenne minden perc! LoL FULLADJUK MEG!!!
XD”-olvasta fel és mutatta fel a dolgozatát.
Erre
az egész osztály felröhögött. Kivéve engem. Muszáj volt
visszafognom magam.
-És
-2 pontot kaptam?-akadt ki megint.-Pedig megért volna -5-öt
is!-erre megint felnevettek.
-Fiam,te
csak maradj itt Mary-vel (Igen,a tanárok is így hívnak!) és
mossatok fel!A többieknek Kifelé!
-Vettem!
„Valaki”
szellentett,erre megint felnevettek. Én is akarok nevetni!!!Nagy
röhögéssel mentek ki az ajtón és mi négyen maradtunk Dániellel
és a 2 felmosóval.
-Bocsi
még egyszer!
-Nem
baj! Úgy is itt maradtam volna.-mondta- Amúgy is már rég
megakartam kérdezni valamit.
-T-tényleg?
Mi lenne az?
-Miért
követsz folyton?
-M-mi?-Nagy
bajban vagyok! Basszus!
-Talán...-közeledett
hozzám.-Szeretsz engem?
Hogy
MI VAN?
-N-n-n-neeeem!
Nem is követlek!
-Azt
hiszed nem veszem észre? Minden nap,suli után is,és szerintem
hétvégén is! Utálom azokat akik azért szeretnek belém mert
jóképű vagyok!-Hűű,de maga biztos ebben!-Holott nem is ismernek
engem...
-Dehogy
nem!-csaptam le a szemüvegem magamról az asztalra.-Mindent tudok
rólad! Nálad is jobban ismerlek!-akadtam ki.
-Azt
hiszed?!
-Igen,pontosan
azt hiszem! Azt is tudom hogy miért rejtegeted a bal kezed!!-Miután
kimondtam,rájöttem hogy nem is kellett volna. Így gyors reflexből
a számhoz tettem a kezem.
-Hogy
mit mondtál? Nem-nem te hazudsz! Honnan tudnád ha még én sem
tudom?!?!-kiabált amitől éreztem hogy most fog az ereje teljesen
feléledni. Onnan is lehet tudni hogy az asztalon lévő többi
pohár víz eltört és szétfröccsent. Ijedtemben hátra estem és
éreztem hogy megvágtam a kezem egy üvegszilánkkal
-Basszus!
Figyelj erről senkinek ne szólj,oké?
-Úgy
se szólnék.
-Miért?
Nem
válaszoltam csak fogtam a sérült kezem.
-Várj,mi
ez?-Jajj ne! Megtalálta a NEV igazolványomat. Biztos kiesett a
zsebemből esés közben!-Fehér Linda?
-Add
vissza!-kaptam ki a kezéből.
-A
neved Linda? És te vagy azon a képen? Nem is hasonlít rád!És mi
az a NEV?
Lebuktam.
